Könyvtártermek

Bajai Eötvös József Főiskola Könyv- és Médiatár

• Az épületet és a könyvtárat Puhl Antal Építész Irodája tervezte
• A termek egyik oldalán végig nagyméretű ablakokat helyeztek el, hogy minél világosabb legyen és az olvasást könnyítsék
• Nyilvánosan működő könyvtár, leginkább pedagógiai témájú könyvekkel
• Nincs külön olvasóterem, viszont a szabadpolcok között összesen 300 ülőhelyet biztosítanak
• Raktár sincsen, így minden elérhető közvetlenül a polcokról
• A Multimédiás olvasóteremben találhatóak számítógépek internet hozzáféréssel és a nem hagyományos dokumentumok, pl. lemezek

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár “kistáncterme” és “nagytáncterme”

• A jelenleg olvasótermekként és reprezentatív célú rendezvényekre használt termek az egykori Wenckheim-palota részei.
• A palotát Wenckheim Frigyes gróf építtette 1887-ben, a tervezéssel Meinig Artúrt bízták meg.
• Már 1931-től könyvtár működik az épületben, nagyméretű bővítését és rekonstrukcióját 1998 és 2001 között hajtották végre.
• A korábbi kistáncterem és nagytáncterem a palota főbejárata felől közelíthető meg legkönnyebben (mely a Szabó Ervin térről látszik legszebben) - érdekesség, hogy a könyvtár jelenlegi bejárata valójában az épület oldalhomlokzatán található.

Bajai Ady Endre Városi Könyvtár, gyerekkönyvtár és régi könyves terem

• A gyerekkönyvtár két galériás kisterme sok rendezvényhelyszínéül szolgál: különböző foglalkozásokat tartanak gyerekeknek, író-olvasó találkozókat és segítenek a Szép Magyar Beszéd Verseny szervezésében is
• Régi könyvek közül kb. 4200 kiadványt őriznek, köztük például a Hadik-Barkóczy és Zichy család gyűjteményét, illetve olvasóegyletek, kaszinók és ferencesek könyveit

Bajai Ady Endre Városi Könyvtár, olvasóterem

• 1942-45 között épült, eredetileg a város harmadik zsinagógájaként
• Az ortodox-neológ szakadás előtti, de neológ jegyeket mutat
• Félemeletén karzat, középen pedig emelvény helyezkedik el
• Műemlék jellegét megőrizték miközben Baja városa könyvtárat rendezett be benne
• A felsőbb polcok csak létrával elérhetőek, és sok a kis rejtett helyiség

Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Könyvtára

• A könyvtár tervezői egy korszerű könyvtártermet igyekeztek megvalósítani, mint megtudtuk, több szépséghibával
• Az L alakú helyiség kisebbik szárnyára nem tudnak figyelni, így ezt a részt a lezárták
• Az olvasótermi felügyelő nem látja az olvasókat a pultjából
• A tervezéskor nem gondoltak a raktárra
• Az állomány kb. 50.000 könyvből, 16.000 folyóiratból áll
• Gyűjtőkörük fő tárgya a “megszentelt élet irodalma”
• 15 számítógépük van, melyből kilencet az olvasóteremben helyeztek el
• Elérhető adatbázisok: ATLA, EISZ, EBSCO, NAVA 

Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Oktatási Centrum Könyvtára (SOTE FOK OC)

• A kar 1955 óta működik. A 8. kerületben a Szentkirályi utca 47. szám alatt található
• Könyvtára egy légterű, üvegtetővel fedett olvasóteremmel és internetelérést biztosító számítógépekkel rendelkezik
• Folyóirat olvasójában 8 fogászati lap számai érhetőek el

Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár

• 1951-ben az Egészségügyi Minisztérium alapította. Alapja a Budapesti Királyi Orvosegyesület gyűjteménye
• A könyvtárban kb. 140.000 kötet található, ebből 75.000-80.000 könyv, illetve különlenyomatok és folyóiratok
• Elsősorban orvostörténeti köteteket találunk a gyűjteményben, mellette előfordul pl. földrajt, kémia, csillagászat
• Az épületet Robelly Aladár tervezte 1927-ben, neobarokk stílusban Kormos Ilona színésznő számára
• Az olvasótermet az 1960-as években hozták létre, bútorai többnyire vidéki kastélyokból származnak
• Érdekesség, hogy Antall József is a könyvtár igazgatója volt. Egykori szobája ma is a könyvtár része. 

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (BME OMIKK)

• Historizáló stílusú épület, a könyvtárteremben szabályos hálóboltozattal
• Jelenleg nagy üres falán egykor Benczúr freskója, a Legenda lehetett
• 2001-ben végeztek nagyszabású rekonstrukciót
• Több filmrendezőt is megihletett már a helyszín
• A könyvtárterem alatt található a Műszaki szakolvasó; illetve “tömörraktárral” és egy emeleti raktárral egyaránt rendelkezik
• (További leírás a Habosvilla blogon)

Nádasdladányi kastély könyvtára

• A könyvtár alapítója Nádasdy Lipót Flórián
• 1791-es adat szerint 588 kötet volt megtalálható a gyűjteményben
• Jelentős gyarapítást Forray Júlia, Nádasdy III. Lipót felesége hajtott végre
• 1876-ban szállították a Nádasdladányi kastélyba a műveket
• A galériás, csigalépcsős terem Hauszmann Alajos tervei szerint készült
• A berendezést Thék Endre asztalos faragta, Jungfer Gyula díszműkovács pedig galéria korlátját készítette
• Reprezentatív, pipázó helyiségnek rendezték be, falait Orlay és Valentiny festményei díszítették
• Nyilvános és kölcsönözhető könyvtár volt, 42 üvegezett szekrényben tárolták a könyveket a szakok megjelölésével: Vegyes történelem, Hazai történelem, Földrajz és Utazások, Görög és Latin írók, Német Szépirodalom, Magy. Szépirodalom, Bölcsészet, Neveléstudomány
• A legtöbb mű német és francia, többi része magyar, angol, latin és görög
• A gyűjtemény 11.625 műre nőtt 25.234 kötetben, ezért egy részét az észak-keleti torony padlásán raktározták
• A könyvtárteremben a padló és a szekrények zárható része nem eredeti
• 2009-es látogatásomkor a könyvállomány nem kastélyban, hanem az Országos Széchényi Könyvtárban és Keszthelyen volt található

Külügyminisztérium könyvtára

• 1918-tól működő könyvtár
• Korlátozottan nyilvános szakkönyvtár. A kutatók könyvtárvezetői engedéllyel, kutatási témájuk pontos megnevezésével használhatják
• Gyűjtőköre: diplomácia, diplomáciatörténet, egyes országok külpolitikája, politika, politikatudomány, nemzetközi kapcsolatok stb.
• 1999 óta a HunTéka integrált könyvtári rendszert használják
• Sajnos a terem kialakulásáról, bútorokról nem találtam adatokat